Gyermek/kép

Az anyaság plasztikai ábrázolása az ókori Egyiptomban

2015. július 12. - Támba Renátó

Az anyaság eszményének megfogalmazásával már harmincezer évvel ezelőtti időkből is találkozhatunk. Az alsó-paleolitikum olyan alkotásai, mint a Willendorfi vagy a Wisternitzi Vénusz már a „Nagy Anya” mítosz és a termékenységkultusz szolgálatában állottak. A kor embere úgy vélte, ezekkel a kis fétis-szobrokkal kapcsolatot tarthat a szellemekkel és befolyásolhatja a gyermekállomány alakulását – ezért készültek a fogalmi ábrázolás e korai remekművei. Az újkorra azonban a gazdálkodási viszonyok megváltozásával a matriarchátust lassanként felváltotta az apajogú társadalom, de például Chatal Hüyük leletei között találunk egy érdekes istenanyát (Ankarai Istenanya, Kr.e. 5750 k.); ez az ábrázolás éppen szülés közben mutatja a telt idomú hölgyet, lábai között egy bikafejjel, amely az ókorban gyakran a termékenységet jelképezte.

Asszony gyermekkel.
Elefántcsont, 7,5 cm, Kr.e. 3500 k.

Még az újkőkor idejére, kb. Kr.e. 3500-ra tehető a ma Berlinben őrzött „Asszony gyermekkel” c. elefántcsont kisplasztika, amelyet Egyiptomban találtak. Az „anya és gyermeke” típusú ábrázolások a későbbiekben is előbukkannak olykor az ó-egyiptomi művészetben, ám nem különösen gyakran. Éppen ezért is érdekes jelenség ez. Ez a szobor már előrevetíti az Óbirodalomban kialakuló ábrázolási kánont, de mégis sokkal elevenebben hat, a maga archaikus bájában is.

Ihat-Hathor papnő anyjával, Hotepheresszel.
Mészkőrelief, Kr.e. 2400 k.

Már az Óbirodalomban, Kr.e. 2400 k. készülhetett az Ihat Hathor-papnőt anyjával, Hotepheresszel ábrázoló mészkőrelief; itt meglehetősen szembetűnő az anya-gyermek viszonynak a méretbeli különbségekkel való érzékeltetése. Ezt a szakemberek hierarchizált ábrázolásnak nevezték el. Már az Újbirodalomban keletkezett az a két illatszeres edényt, amelyet ma a berlini múzeumban őriznek; egyikük egy terhes anyát ábrázol, másikuk egy anyát bepólyált gyermekével. A szobrok szertartásos merevséget, tömbszerűséget, architektonikus felépítést mutatnak, tükrözve a hétköznapok szigorú szellemi rendjét, s egyszerre az anyaság átszellemült mivoltát is.

Szoptató Faistennő. Festett stukkó, 18 cm,
a thébai nyugati part egyik sírjából, Kr.e. 1450-1400 k.

Az ókori Egyiptomban – szemben más despotikus társadalmakkal – a nőnek komoly jogai voltak és nagy tiszteletnek örvendett. Nem lehetett bántani, gyengédnek kellett vele lenni, az anya tiszteletére való nevelés pedig a legfontosabb egyiptomi életelvek közé tartozott. Mint tudjuk, az egyiptomiak túlvilági életbe vetett hite szerint a sírkamra festményei, szobrai annak biztosítékai voltak, hogy az elhunyt élete halála után is változatlanul folytatódjon. Ezért az anya képe is gyakran szerepelt a sírkamrák falán – ez is szép bizonyítéka az örökös együttlétre való vágyakozásnak. Rendhagyó viszont az a sírfestmény, amelyet egy közrendű sírjában találtak és amelyen egy faistennő szoptatja az elhunytat (Szoptató istennő, Kr.e. 1450-1400 k., thébai nyugati part).

Anya és gyermeke. Mészkőrelief Montemhet sírjából
a thébai nyugati parton. Kr.e. 650 k.


Ehnaton fáraó és családja. 39 cm. XVIII. dinasztia, 1350 k.

A viszonylag ritkának számító „szoptató nő” típusú ábrázolások szépen illusztrálják az anya nagyfokú tiszteletének tendenciáját. Aní intelmei között például a következőket lehet olvasni:

„Kétszerezd meg a kenyeret, melyet anyádtól kaptál,
Hordozd őt, ahogy ő is hordozott.
Sok gondja-baja volt veled. […]
Nyakában hordott,
három évig volt melle a szádban.
Nem fintorgott az ürülékedtől,
és nem mondta: Hát ezzel mit tegyek?”

Két, a Középbirodalomból származó réz kisplasztika is szép példáját adja az ilyen ábrázolásoknak: az egyik Szebeknaht hercegnőt mutatja be, a másikat Izisz istennőnek szentelték. Ezek a Brooklyn Museumban és a berlini múzeumban találhatók.

II. Pepi király mint kisfiú, anyja, Anhszeszmeriré ölében.
Alabástrom, 38 cm, Szakkarából, Kr.e. 2200 k.

Szokatlanul hat Anhneszmeriré királyné alabástrom figurája, amint az ifjú, de az összes uralkodói jelvénnyel együtt ellátott királyt, II. Pepit az ölében tartja. Kivételt képez az Amarna-kornak az a reliefje is, amelyen Nefertiti egyik lányát szoptatja, de mint ismeretes, ez a mű mondhatni egy eretnek korban keletkezett. Ebben a korban gyakori a családi kép is, mint amilyen az Ehnaton fáraó családjával, illetve az Ehnaton áldozatot mutat be Atonnak c. jelenet, de elszórva e kor után is találkozunk hasonlókkal, ilyen például Inherai családi képe a thébai nyugati part egyik sírjából (i.e. 1200 k.).

Kisfiút szoptató asszony. Réz, 12 cm, Kr.e. 1900-1800 k.



Szebekhnat hercegnő gyermekét szoptatja.
Réz, 9,5 cm. Kr.e. 1900-1800 k.

Érdekes jelenséget mutat be a Mükerinosz-triász is, amelyen a fáraót Felső-Egyiptom hetedik nomoszának megszemélyesítőjével és Hathor istennővel, a termékenység, a szerelem, az anyaság, a tánc és a zene istennőjével együtt ábrázolták, aki most anyját helyettesíti.

Illatszeres edény. Anya gyermekével.
Vörös agyag, 14 cm

A későkorban elterjedtebbé válnak a „szoptató anya” típusú jelenetek, de ezeken már Ízisz istennő szoptatja a gyermek Hóruszt. Ezek az ábrázolások az anyaistennő-ábrázolások prototípusainak tekinthetők és valahol a profán és a vallásos ábrázolás között helyezkednek el. A „Maria Iactans” című relief – amely egy sírsztélé ábrázolása – már a V-VI. században készült, ókeresztény – kopt munka, de még mindig a fáraók korából vett motívumot hordja magában.

Illatszeres edény.
Terhes asszony.Alabástrom, 12 cm. Újbirodalom.

Thoérisz vizilóistennő, a gyermekágyas nők védnöke.
Zöld kő, 96 cm. Kr.e. 650 után

Mária tiszteletének hivatalossá válása aztán fokozatosan háttérbe szorította az egyiptomi nagy Isis istennőt is. Isis egyik tulajdonsága az anyai gondoskodás, akárcsak Máriának, aki alapvetően népe, az emberek jólétének szentelte magát. Egyébként Isisszel, de Déméter (gyermeke: Perszephoné) földistennővel is gyakran keverték Máriát még a korai időkben.

Ízisz istennő szobra görög ruhában.
Márvány, 85 cm. I-II. sz.

A szoptató Istenanya - "Maria Lactans". Mészkő, 55 cm.
Medinet-el-Fajúnból. Kr.u. V-VI. sz.

Vlagyimiri Istenanya. XII. sz., tempera, fatábla.
Tretyakov Képtár, Moszkva.


IRODALOM

Cartocci, Alice: Egyiptomi művészet. Budapest, Corvina, 2007
Pukánszky Béla: A nőnevelés évezredei. Fejezetek a lányok nevelésének történetéből. Budapest, Gondolat, 2006
Utrio, Kaari: Éva lányai. Corvina Kiadó, 1989
Wring, Steffen: A nő az ókori Egyiptomban. Corvina Kiadó, 1967

A bejegyzés trackback címe:

https://gyermekkep.blog.hu/api/trackback/id/tr147621060

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.